A műtárgypiaci eredmények változatos képet mutattak az elmúlt év során. A bizonytalansággal terhelt hónapokat követően, 2024 ígéretteljesen indul. Bár a gazdasági növekedésben lassulást jósolnak, illetve a geopolitikai feszültségek sem mutatják az enyhülés jeleit, a művészeti piac – többek között részben az infláció csökkenésének és az alacsonyabb kamatlábaknak köszönhetően - optimista hangulatot tükröz.
Az alacsonyabb jövedelmű amerikaiaknak egyre nagyobb pénzügyi stresszel kell szembenézniük, mivel a járványügyi támogatási programok után egyre több a korai hitelkésés.
Az Európai Unió egy 450 millió eurós számlát kell, hogy megfizessen a brexit közvetett következményeként: az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) továbbra is fizetheti londoni irodája bérleti díját, és állhatja a kötbért, valamint a költözés további költségeit is. A WeWorktől bérelt helyiségek esetében fizetési problémák merültek fel, így az EU-nak évente 30 millió eurós hiányt kell fedeznie, amíg nem sikerül új bérlőt találni a Canary Wharf-i ingatlanra, amelynek bérleti szerződése 2039 júniusáig szól.
A befektetési célú ingatlanvásárlások esetében mind a bérleti díjból, mind pedig az eladáskor szerzett nyereségen nőtt a hozam mértéke az elmúlt években – derül ki az MBH Indexből, az MBH Jelzálogbank által végzett ingatlanpiaci elemzésből. Az elmúlt években az utóbbi elem jelentős hasznot biztosított a befektetők számára, 2020 első és 2023 első negyedéve között a lakásárak 46 százalékkal emelkedtek, amely évenkénti 14 százalékos hozamot jelentett. A KSH adatai alapján a 2020 decemberi mélyponthoz képest országosan 52 százalékkal, míg Budapesten 54 százalékkal lettek magasabbak a bérleti díjak 2023 augusztusára. A teljes ingatlanpiacot és a jelzáloghitelek piacát tekintve a hitelkamatok csökkenése jelentős fordulatot hozhat 2024-ben, különösen a 6 százalék alatti kamatok elérése esetén várható fellendülés.
Változást hozhat idén az ingatlanalapok évek óta látott állóvizében a kormány legújabb intézkedése. De nemcsak ez, hanem az egyre meggyőzőbb hozamok is felkelthetik a befektetők figyelmét, ugyanis tavaly bőven 10% felett lehetett ingatlanalappal keresni. A legnagyobb ingatlanalap továbbra is az Erste Ingatlan alapja több mint 700 milliárd forintos vagyonával, de gyakorlatilag a legnagyobb sorozatok kezében koncentrálódik a kategória teljes, 2000 milliárdos vagyona.
Akadályokba ütköznek a befektetők, amikor új lakásokba fektetnének pénzt Európában, mert szabályok és előírások bonyolult sorozata várja őket - írja a Bloomberg. Az alábbiakban különböző európai országokban mutatjuk meg, hol, milyen kihívásokra számíthatnak a lakóingatlan-piaci befektetők.
Egy év alatt 19 százalékkal nőttek a bérleti díjak Budapesten, az emelkedést pedig elsősorban a rekordmagas infláció fűtötte – állapítja meg legfrissebb elemzésében a Rentingo.com. Decemberben a fővárosi bérbeadók átlagosan 239 ezer forintot kértek egy kiadó lakásért, miközben a bérlők folyamatosan szűkülő kínálattal találkozhattak. 2024-ben a platform szerint a reálbérek érdemi növekedése esetén ismét kétszámjegyű lehet az emelkedés mértéke, ami ugyanakkor várhatóan nem éri el az előző évi bővülés nagyságrendjét.
Bár az irodafejlesztési hullám lecsengőben van a nagyobb közép-európai piacokon, ez alól Budapest, a Baltikum és a Balkán kivételt képez. Az irodák iránti kereslet is megváltozott 2023-ban: egyre nagyobb az igény a rugalmas munkavégzést támogató, és a fenntarthatósági célokkal összhangban lévőkre - derül ki a CBRE legújabb jelentéséből. Az ingatlanpiac és a fenntarthatósági szempontok egyre komolyabb kapcsolatáról számoltak be az AmCham Workspace and Facilities Management Committee ülésén is, ahol kiemelték a szakértők, hogy nagyon fontossá váltak a zöld munkaterek. Egyre szofisztikáltabbak és tudatosabbak a bérlők e tekintetben, és nagy igény mutatkozik az ESG- és a corporate követelményeknek megfelelő létesítmények iránt.
Egész Európában megfigyelhető az ingatlanpiaci tranzakciók csökkenése, a piac lelassulása. A potenciális vásárlók évek óta találgatják, hogy mikor indulhat el lefelé az ingatlanok átlagára, eközben azonban azt tapasztaljuk, hogy a bérleti díjak egyre növekednek. A Covid átrendezte a munkavégzés módját, sok munkavállaló részéről már elvárás a home office vagy a hibrid munkamódszer, ami hatással van az ingatlanpiacra is, a folyamatnak azonban még nem lehet látni a végét. Egyre hangsúlyosabbak az ESG-elvárások, különösen a vállalati szférában, de a lakóingatlanok terén is, hiszen ez kapcsolatban áll a fenntartási költségekkel, ami az orosz-ukrán háború kirobbanása óta a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap az emelkedő energiaárak következtében. Mire számíthatunk jövőre? Mikor rendeződhet az ingatlanpiac? Milyen felhasználási lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában értékbecslési szempontból? Az aktualitásokról az iO Partners Hungary Kft. kereskedelmi ingatlantanácsadó vállalat értékbecslési üzletágának vezetőivel, Jaroslav Kopac-csal, Veszprémi Judittal és Gyuricza Judittal beszélgettünk.
Novemberben gyakorlatilag az előző havi szinten maradtak a lakbérek országosan (+0,2%) és a fővárosban (+0,1%) is. Az októberihez képest stagnáló fogyasztói árak következtében reál értelemben sem változtak a kínálati bérleti díjak. A reállakbérek szintje országosan 22, Budapesten 16%-kal haladta meg a 2015. évi bázist - derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexéből.
Törökország újonnan kinevezett jegybankelnöke, Hafize Gaye Erkan elárulta, hogy az egekbe szökő infláció miatt kiszorult az isztambuli ingatlanpiacról, így kénytelen volt visszaköltözni a szüleihez.
A szeptemberi megtorpanást követően októberben ismét emelkedtek a lakbérek: országosan 0,4, a fővárosban 0,9%-kal az előző hónaphoz képest, ezzel párhuzamosan a reállakbérek országosan 0,5, Budapesten 1,0%-kal nőttek. A 2023 folyamán nagyrészt növekvő reállakbérek októberi szintje azonban még így is mintegy 3%-kal elmaradt a járvány kitörését követő, 2022 nyarát jellemző csúcsértéktől.
A bérleti díjak emelkedése arra kényszeríti a fiatalokat, hogy elhagyják Londont. A 20-as éveikben járó bérlők 48%-a a költözéskor a város határain kívül keres újabb bérleményt - közölte a Bloomberg. Szeptemberben hat leendő bérlőre csak egy bérlakás jutott, ami azt jelzi, hogy egyre nehezebb megfizetni a városi életet.
A globális trenddel szöges ellentétben a dél-koreai Szöulban virágzik az irodapiac. Az A kategóriás irodaterületek több mint 98%-a foglalt, a bérleti díjak pedig 15%-kal nőttek tavalyhoz képest - írta meg a Bloomberg.
Melyik az a piac, amely a 2008-2009 előtt virágzott, a válság után azonban már csak üresen maradt telkek, épülettorzók és banki kézbe került szállodák maradtak belőle? A projekthitelek piaca ekkor még a devizahiteleknél is nagyobb bajt hozott, az ágazat banki szereplőit a 2010-es évek első felében csak az anyabankok többszáz milliárdos tőkeinjekciója mentette meg a bedőléstől. Az ezután következő konjunktúrát egy óvatosabb kereskedelmiingatlanhitel-piaci jelenlét jellemezte, a koronavírus és a magas kamatszintek 2020 után újból kikezdték a piacot. A projekthitelezés két nagyobb hazai szereplője, az UniCredit és az Erste szakértőjének segítségével megnéztük, hogyan érintették e hitelpiaci szegmenst a 2020 és 2023 közötti viszontagságok.
Számos faktort figyelembe véve a Reassured brit biztosítócég gyűjtése szerint Bécs a legjobb úti cél azoknak, akik azt fontolgatják, hogy külföldre költöznének a családdal.
Szeptemberben megállt a lakbérek emelkedése: országosan gyakorlatilag stagnált (+0,1%), a fővárosban kismértékben (0,3%-kal) csökkent a kínálati lakbérek szintje. Budapesten a pesti külső kerületek kivételével valamennyi kerületcsoportban alacsonyabbak voltak a bérleti díjak az előző hónaphoz mérten. A reállakbérek ezalatt országosan 0,2, Budapesten 0,6%-kal mérséklődtek - derül ki a KSH-ingatlan.com legújabb lakbérindexéből.
Minimum 8500, maximum 30 ezer forint körüli összeg jár a jól tanuló egyetemistáknak tanulmányi ösztöndíj keretében – derül ki a Pénzcentrum körképéből. A másik támogatási forma, a szociális ösztöndíj – amely Európában is egyedülálló intézmény – összege intézményenként változó.
Gyakran lehet hallani az utóbbi időben, hogy a lakásárak megtorpanása miatt eljött az ideje a lakásvásárlásnak, akár befektetési céllal is. Kétségtelen, hogy hosszú távra tervezve találhatunk jó vételeket a piacon, de mi van akkor, ha az előttünk álló egy-két évben is a maximumot szeretnénk kihozni a befektetésünkből? Hogy közelebb kerüljünk a válaszhoz, a hozamokat összehasonlítva megnéztük, mit jelent ez a számok nyelvén: mi történik egy év múlva, ha most 50 millió forintért kiadási céllal vásárolunk egy lakást és mi, ha ugyanezt az összeget állampapírba fektetjük?
Tíz éve nem fordult elő az Európai Unióban, hogy nominálisan is csökkenni kezdjenek a lakásárak, az idei második negyedév azonban változást hozott ebben. Éves alapon ugyanis 1,1 százalékkal mentek lejjebb az uniós lakásárak 2022 második negyedéve óta. Az országok között most is nagyok a különbségek, van, ahol még mindig kétszámjegyű növekedést látunk, de például Németországban ugyanekkora árcsökkenést mértek.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
